Korábban már beszéltünk a rögzített fogpótlás tervezéséről illetve annak menetéről. Jelen részben szeretném egy kicsit bemutatni a következő lépés technikáját- vagyis a csiszolást.

2. lépés: Csiszolás

 Egy pár esetben "köszörülés", "reszelés" és hasonló megnevezésekkel illetik betegeim ezt a folyamatot. Meg kell hagyni, ezek elég negatívan hangzanak. Mi fogorvosok ezt szakmai nyelven csiszolásnak nevezzük. Tulajdonképpen sokan ezért félnek belevágni egy rögzített pótlás elkészítésébe, mert úgy gondolják, hogy ez károsítja a fogat. Maga a folyamat nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy kb. 1,5-1,7 mm-t egyenletesen (minden oldalról) elvékonyítunk a fogzománcból. Erre azért van szükség, hogy egy olyan formát kapjunk amelyre tökéletesen képes illeszkedni a fogpótlás úgy, hogy közben sehol sem keletkezik rés a pótlás és a fog között. Ez a forma a geometriából ismeretes csonkakúphoz hasonlít leginkább. A csiszolás egy nagyon komoly precíziós munka.

Fontos tényezők, amelyekre a fogorvosnak figyelnie kell:

• Csak a lehető legkevesebb és legszükségesebb foganyag eltávolítása csiszolással
• A lecsiszolt fogak tengelyeinek megközelítőleg párhuzamosnak kell lennie
• Nem maradhatnak "alámenős" részek a lecsiszolt fog semelyik pontján sem
• A leendő pótlás stabilitását nagymértékben figyelembe kell venni
• A csiszolás határának legalább ínyszélig kell érnie
• Esztétikai követelményeknek megfelelni

Ez tulajdonképpen mérnöki munkaként is felfogható, hiszen alapos mérlegelés és tervezés szükséges ahhoz, hogy a fentebb felsorolt pontoknak mind megfeleljen a csiszolás illetve, hogy az ezek alapján készülő majdani pótlás hosszú távon is működőképes legyen!

Láthatjuk tehát, hogy már a második komolyabb lépés során is mennyi megfontolásnak kell eleget tennie a kezelést végző orvosnak. Az itt leírtak csupán nagyon egyszerűsített képet mutatnak az egészről, hiszen a fogorvosok több szakorvos által írt könyvből évekig tanulják a fogpótlások módszertanát.

Sokszor én is kellemetlennek érzem amikor a fogpótlások árairól kell beszélni. Azt szeretném, ha pácienseim tisztában lennének azzal, hogy nem véletlen az eljárás költségesebb volta. Jóval érzékenyebb és kifinomultabb munkát igényel, mint egy egyszerű tömés elkészítése. Eleve ebben az esetben fogtechnikai labor munkájára is szükség van, akik speciális körülmények között készítik el a lecsiszolt fogakra a rögzített pótlást. (A későbbiekben erről is szó esik.)

A másik nagyon fontos és nem elhanyagolható előnye a rögzített pótlásoknak, hogy ezek nem egy-két évre szóló megoldást nyújtanak, hanem akár évtizedekig is kitartanak, védik az alattuk elhelyezkedő csiszolt fogakat illetve megoldják a fogatlanság égető problémáját is.

A fogorvostudományban jelenleg a fogpótlások jelentik az esztétikai maximumot. Nyilván a laboratóriumi körülmények között készített kerámia/porcelán borítás esztétikája össze sem hasonlítható egy egyszerű töméssel, amelyet eleve kedvezőtlen körülmények között (nedves-párás levegő), sokszor nehezen hozzáférhető helyeken kényszerülnek elkészíteni a fogorvosok.

A következő részben a harmadik lépésről, vagyis a lenyomatvételezésről szeretnék megosztani pár gondolatot.

Kedves Olvasóim!

A mai blogbejegyzésem keretében szeretném röviden leírni Önöknek a fogak általános felépítését. Azt már mindannyian tudjuk, hogy a fog gyökér- részből és koronából áll.

A gyökér tulajdonképpen a fog rögzítéséért felelős szerkezet amelyet kívülről cement borít. Szoros összeköttetésben áll az állcsonttal, amelyhez nagyon apró, rugalmas rostok segítségével rögzül (Foghúzás során tulajdonképpen ezeket a rostokat szakítja el a fogorvos). A gyökér felületén található cement a környezeti hatásokat nagymértékben átengedi, ezért nagyon gyakori probléma a fogérzékenység - például ínysorvadás esetén. (Ebben az esetben ugyanis szabaddá válik a gyökér felszíne.)

A fogkoronát a kemény és ellenálló zománc borítja. Sajnos azonban a különböző környezeti hatások erősen rongálhatják ezt (erről az előző blogbejegyzésem keretében részletesebben írtam). A zománc szerepe a rágóerő elviselésén túl a szigetelésben is jelentős, hiszen gátolja a hideg, meleg és édes ingerek hatását a fogbélben található idegekre. Sajnálatos módon a zománc egyáltalán nem képes a regenerációra- ezért kell a szuvasságokat mihamarabb töméssel vagy pótlással ellátni.

A fog belső részén található az úgynevezett pulpa vagy hétköznapi nevén a fogbél. Ez egy pici barlangként fogható fel amely tartalmazza az ereket, idegeket és néhány sejtes elemet. A pulpa alakja követi a fog külső kontúrját.  A fogbél és a zománc közötti réteg egy speciális anyag amelynek dentin a neve.

A dentin az egyetlen szövet a fogban, amely csekély mértékű regenerációra is képes- mert a fogbélben megtalálhatóak azok a sejtek, amelyek ezt az anyagot képesek termelni. Az erek tulajdonképpen ezért vannak jelen a fogbélben, hogy ezeket a sejteket életben tartsák. A fogbélben található idegek csak fájdalom érzetét képesek előállítani, ezért van az, hogy a fog mindenféle külső hatásra (hideg, meleg, édes, ütés, rázkódás) fájdalommal reagál.
Néha sajnos bekövetkezhet ezen belső szövetek gyulladása, (nagy mértékű szuvasság, vagy egy nagy ütés hatására) ami erős fájdalom kíséretében a szövetek elhalását, elkocsonyásodását eredményezi. Ekkor válik szükségessé a gyökérkezelés, ami tulajdonképpen arról szól, hogy ezeket a gyulladt és sérült szöveteket eltávolítjuk a fog belsejéből. Ettől a ponttól a fog teljesen érzéstelenné válik, hiszen kivettük az összes ideget és eret, amelyek révén képes volt ingereket felvenni.

Az állcsonton nyugvó, a fogat szorosan körülölelő szövetet ínyszövetnek nevezzük. Ez ugyanúgy hámszövet, mint ami kívülről borítja a testünket, csupán néhány elemében kicsit módosult változat. Az ínyszövet szintén tartalmaz ereket, idegeket - ezért hasonlóan a foghoz képes ingereket felvenni, illetve külső negatív hatásokra gyulladással reagálni. Enyhe gyulladása igen gyakori probléma, amelyet szinte mindig a fogkő jelenléte eredményez. A fogkő precíz eltávolítása otthoni körülmények között nem lehetséges, ezért félévente érdemes felkeresnie fogorvosát.

A kép forrása: tudasbazis.sulinet.hu

 Valószínű mindenki ismeri azt az érzést (a szerencsések csak a TV reklámokból), amikor hideg vagy meleg hatására megfájdul egy vagy több foga. Ezt a hirtelen fellépő fájdalmat a fogérzékenység okozza.

A fogérzékenység összetett dolog, amelyet néha egy-egy ok válthat ki, legtöbbször azonban több faktor együttes hatására következik be.
Nézzük meg mi válthatja ki azt, hogy a nagy hidegben elfogyasztott forró tea, vagy a nyári hőségben legurított sör kellemetlen perceket okoz.

A fogérzékenység okozói lehetnek:

• A kezdődő fogszuvasodás

Sajnálatos módon ez az állapot legtöbbször csak a fogorvosnál kerül felismerésre, hiszen általában nehezen- vagy teljesen hozzáférhetetlen helyeken alakul ki (például: két fog közötti rendkívül szűk területek vagy az őrlőfogak hátsó felszínén, stb.).

Ez a zománc szerkezetének mikrosérüléseit jelenti, amely a későbbiekben a zománc repedezésével, majd lyukadásával járhat. ( A fog felépítéséről egy következő posztunkban lesz szó, ahogy kitérünk arra, miből is áll az emberi fog.) Ilyenkor már lényegesen kisebb ellenállóképessége van a külső hatásokkal szemben, mint például a hideg, meleg, édes ingerek. (Igen, a gumicukor és a csokoládé is okozhat hasonló fájdalmat!) Tulajdonképpen a zománcot felfoghatjuk egy szigetelő rétegként is, amely megakadályozza ezeknek az ingereknek a káros hatásait a fogbélre.

• Régebben fennálló szuvasság

A fogszuvasodást tekinthetjük egy nyílt sebnek hasonlóan például egy bőrsérüléshez, csupán annyi a különbség, hogy ez a seb nem tud magától begyógyulni. A fog keményszövetei sajnálatos módon nem képesek a regenerációra - ezért kell a fogszuvasodást mihamarabb kezelni.

Érthető ezek után, hogy egy nyílt seb (mint például egy vágás a bőrön) érzékeny és fájdalmas tud lenni. Ez a fogak esetében ugyanúgy fennáll, egy jókora lyuk miatt a külvilág hatásai sokkal jobban elérik a fog belét (ahol az erek, idegek futnak) mintha a fog felszíne ép lenne.

• Abrázió

Ez a kifejezés a fogak lassú kopását jelenti, rossz fogmosási technika vagy fogfehérítő fogkrémek alkalmazása miatt. Ez természetesen nem egyik napról a másikra következik be, de hosszú évek alatt jelentős mértékű fogkopást lehet előidézni a túl kemény sörtéjű fogkefe használatával, illetve a rossz fogmosási technika alkalmazásával.

A fogfehérítő fogkrémek sajnos a smirgli alapelvén működnek. A bennük található apró dörzs-szemcsék a zománc külső rétegét fokozatosan koptatják, így érik el a fehérítő hatást - használatuk ezért tartósan nem javasolt. 

• Attritio

Az attritio kifejezést a fogászatban azokra az esetekre értjük, ahol a fog kopása a fentiektől eltérő módon következik be. Erre példa a fogcsikorgatás, az egyes pontokon gyakrabban érintkező fogak (például túl magas tömés esetén) vagy kemény élelmiszerek (szalonna bőr, porc, csont) rágása.

• Erózió

Az erózió szintén a fogkopás egy formája, amely általában savas hatásra következik be: szénsavas üdítők, reflux betegség, gyógyszerek, gyümölcsök fogyasztása.

Egy későbbi posztunkban arra is kitérünk mely élelmiszerek fejtenek ki jótékony, illetve kártékony hatást a fogakra.

Összefoglalás

A fentebb említett hatások külön-külön is okozhatnak fogérzékenységet, de sok esetben inkább különböző kombinációkban szoktak jelentkezni.

Természetesen mindegyik esetre létezik megoldás, de ennek tárgyalása messze meghaladja egy blog-bejegyzés kereteit, ezért kérem mindenképpen keressenek fel rendelőmben a lehetséges kezelési terv felállításával és megvalósításával kapcsolatban.

Köszönettel,

Dr. Dávid Ádám

Fogszakorvos

Gyakori kérdés és probléma a rögzített fogpótlások témaköre. Ezért szeretnék pár alapvető információt leírni, hogy kedves pácienseim jobban megértsék ezt az összetett folyamatot, hogy hogyan is tervezzük, készítjük és adjuk át ezeket a munkákat. Első rövid bejegyzésemben a tervezésről szeretnék pár szót mondani.

1. lépés: Tervezés

Nagyon fontos már az elején leszögezni, hogy a rögzített fogpótlások tulajdonképpen miniatűr mérnöki építmények. Azt már sokan ismerik, hogy van híd illetve van korona, de vajon mi a különbség a kettő között? A híd, nevéből is következik, pilléreken nyugszik (mint a folyókon átívelő hidak) és több koronából áll, de ami nagyon fontos hogy egy egységet alkot! Ezek a koronák nem külön állóak, hanem egybe vannak öntve. A szóló korona ezzel szemben egyetlen fogra kerül rá, egyedülálló, nem alkot egységet más rögzített pótlással.

             Korona                           Híd (3 darab korona egy egységet alkot)

 A tervezés során fel kell mérni, hogy egyáltalán megoldható-e az adott foghiány rögzített pótlással. Sajnos vannak esetek amikor az orvos legjobb szándéka ellenére sem mondhatja azt nyugodt szívvel, hogy az adott szituáció megoldható rögzített pótlással.

• A túl sok hiányzó fog illetve
• a hátsó fogak teljes hiánya esetén nagyon limitáltak a lehetőségek.

Ez, a hidak fentebb már említett tulajdonsága miatt van, ami az hogy mindkét vége saját fogon kell hogy nyugodjon (mint az igazi hidak esetében a pillérek), illetve az, hogy két pillér között nem lehet túl nagy távolság, hiszen a rá ható erők miatt (rágás, harapás) összeroppanna az egész fogpótlás.

Tervezés során (első alkalommal) mindenről részletesen tájékoztatom pácienseimet. Ez a folyamat ugyanis teljes mértékben egyénre szabott. Mint ahogy nincs két egyforma ember, ugyanúgy nincs két egyforma fogazati státusz. Minden esetben megbeszéljük, hogy hány tagból kellene állnia a leendő pótlásnak, hogy ez anyagilag mit jelent, illetve hogy időben mire kell számítani. Szinte minden esetben hasonló, az az időtartam amely alatt a kiindulástól a pótlás beragasztásáig eljutunk, ami körülbelül (általában maximum) 2 hét. Természetesen ettől nagyban eltérhetünk, amennyiben további megelőző kezelések szükségesek, például gyökérkezelés, csonk-felépítés, fogkő eltávolítása.

Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, ha a fogorvos rögzített pótlást ajánl Önöknek, azt azért teszi, mert az adott fog vagy foghiány más technikával nem pótolható. Ez nem károsítása a megmaradt fogaknak, hanem megoldás egy súlyosabb problémára, mégpedig a fogatlan állapotra, ami számos további gondot okozhat szervezetünkben. Például nem megfelelő táplálkozás, gyomor-bél problémák, emésztési zavarok a nem elégségesen megrágott étel miatt, vitamin- és nyomelem hiányok, gócbetegség. Ezeket is érdemes mérlegelni mielőtt döntünk egy pótlás elkészítésével kapcsolatban, ami egyébként hosszú távú megoldást kínálhat fogászati problémáinkra.

 A következő részben a csiszolásról, vagyis a pótlás készítésének második fázisáról fogok pár gondolatot megosztani Önökkel.