Gyakori kérdés és probléma a rögzített fogpótlások témaköre. Ezért szeretnék pár alapvető információt leírni, hogy kedves pácienseim jobban megértsék ezt az összetett folyamatot, hogy hogyan is tervezzük, készítjük és adjuk át ezeket a munkákat. Első rövid bejegyzésemben a tervezésről szeretnék pár szót mondani.

1. lépés: Tervezés

Nagyon fontos már az elején leszögezni, hogy a rögzített fogpótlások tulajdonképpen miniatűr mérnöki építmények. Azt már sokan ismerik, hogy van híd illetve van korona, de vajon mi a különbség a kettő között? A híd, nevéből is következik, pilléreken nyugszik (mint a folyókon átívelő hidak) és több koronából áll, de ami nagyon fontos hogy egy egységet alkot! Ezek a koronák nem külön állóak, hanem egybe vannak öntve. A szóló korona ezzel szemben egyetlen fogra kerül rá, egyedülálló, nem alkot egységet más rögzített pótlással.

             Korona                           Híd (3 darab korona egy egységet alkot)

 A tervezés során fel kell mérni, hogy egyáltalán megoldható-e az adott foghiány rögzített pótlással. Sajnos vannak esetek amikor az orvos legjobb szándéka ellenére sem mondhatja azt nyugodt szívvel, hogy az adott szituáció megoldható rögzített pótlással.

• A túl sok hiányzó fog illetve
• a hátsó fogak teljes hiánya esetén nagyon limitáltak a lehetőségek.

Ez, a hidak fentebb már említett tulajdonsága miatt van, ami az hogy mindkét vége saját fogon kell hogy nyugodjon (mint az igazi hidak esetében a pillérek), illetve az, hogy két pillér között nem lehet túl nagy távolság, hiszen a rá ható erők miatt (rágás, harapás) összeroppanna az egész fogpótlás.

Tervezés során (első alkalommal) mindenről részletesen tájékoztatom pácienseimet. Ez a folyamat ugyanis teljes mértékben egyénre szabott. Mint ahogy nincs két egyforma ember, ugyanúgy nincs két egyforma fogazati státusz. Minden esetben megbeszéljük, hogy hány tagból kellene állnia a leendő pótlásnak, hogy ez anyagilag mit jelent, illetve hogy időben mire kell számítani. Szinte minden esetben hasonló, az az időtartam amely alatt a kiindulástól a pótlás beragasztásáig eljutunk, ami körülbelül (általában maximum) 2 hét. Természetesen ettől nagyban eltérhetünk, amennyiben további megelőző kezelések szükségesek, például gyökérkezelés, csonk-felépítés, fogkő eltávolítása.

Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, ha a fogorvos rögzített pótlást ajánl Önöknek, azt azért teszi, mert az adott fog vagy foghiány más technikával nem pótolható. Ez nem károsítása a megmaradt fogaknak, hanem megoldás egy súlyosabb problémára, mégpedig a fogatlan állapotra, ami számos további gondot okozhat szervezetünkben. Például nem megfelelő táplálkozás, gyomor-bél problémák, emésztési zavarok a nem elégségesen megrágott étel miatt, vitamin- és nyomelem hiányok, gócbetegség. Ezeket is érdemes mérlegelni mielőtt döntünk egy pótlás elkészítésével kapcsolatban, ami egyébként hosszú távú megoldást kínálhat fogászati problémáinkra.

 A következő részben a csiszolásról, vagyis a pótlás készítésének második fázisáról fogok pár gondolatot megosztani Önökkel.